Ezt olvasta már?


A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

 

 

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

 

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

 

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

 

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

 

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

 

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

 

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

 

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

 

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

 

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

 

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

 

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

 

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

 

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

 

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

 

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

 

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

 

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

 

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

 

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

 

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

 

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

 

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

 

Flourish logoA Flourish chart

 

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

 

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

 

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

 

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

 

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu







0
0
0
0

hírek innen, onnan

Török Gábor keményen odaszúrt a saját számaival villogó Magyar Péternek, a Fidesz korábbi bukására emlékeztetve

Közösségi bejegyzésben jelent meg az új szám A miniszterelnök vasárnap reggel egyetlen rövid bejegyzésben osztotta...

Vitézy Dávid: sikeresen zárult a Budapest-Belgrád vasútvonal csúcsmenetrendi terhelést szimuláló tesztelése

A tesztelésen a szakemberek különböző zavarhelyzeteket és azok kezelését is vizsgálták.

Real Madrid-érdeklődés miatt is késhet Van Dijk szerződéshosszabbítása Liverpoolban, Szoboszlairól is beszéltek

Virgil van Dijk jövő nyári távozását egyelőre nem zárta ki senki Liverpoolban, miközben a Real Madrid érdeklődése is bonyolíthatja a...

A hollandok 83 százaléka nem akar jóvátételt fizetni a rabszolgatartó múlt miatt

A hollandok 83 százaléka ellenzi, hogy hazája jóvátételt fizessen az ország rabszolgatartó múltja miatt – derült ki az RTL holland...

„Milyen jó, hogy nekem semmi bajom sincsen” – Eddig 840 millió forint jött össze az eddigi legmegindítóbb és legnagyobb magyar közakadozásban Micskó Benjáminért

Micskó Benjámin hatéves, és bár nem tud róla, izomsorvadás támadta meg a szervezetét. A belgiumi szteroidkúrának köszönhetően...

A sport tényleg nem csak a mozgásról szól: a focipályán kaptak új lehetőséget hátrányos helyzetű gyerekek

A rendszeres sport segítségével olyan készségeket erősít a gyerekekben, mint az együttműködés, a kitartás, a kölcsönös tisztelet és...

Döbbenetes jelenetek a Sztárban Sztár stúdiójában: dr. Mátyás férfiként is tökéletesen hozta Csepregi Éva hangját – videó

Dr. Mátyás ezúttal Csepregi Éva bőrébe bújva állt a Sztárban Sztár színpadára, produkciójával pedig teljesen elvarázsolta a zsűrit....

Újrarajzolt mesehősök – Rajzfilmes plakátokból nyílt kiállítás

1990 előtti rajzfilmek magyar és csehszlovák plakátjaiból nyílt kiállítás az Újbuda Galériában, ahol nemcsak a kedvenc meséinket...

A francia középiskolák mindegy 15 százalékában nem lesz tanítás hétfőn biztonsági okok miatt

A francia középiskolák mintegy 15 százalékában részben vagy teljesen felfüggesztik hétfőtől a tanítást, mert a biztonsági feltételek...

Marics Peti is zavarba jött a Megasztár színpadán: a rajongója még a blúzát is ráadta

Nem mindennapi jelenet játszódott le a Megasztár válogatóján: az egyik jelentkező nemcsak énekelni szeretett volna a zsűri előtt, hanem...

Káosz volt Kínában és ennek egy holland örült a legjobban

A négyszeres világbajnok Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője nyerte az év elejéről elhalasztott és vasárnap a malajziai...

0

Sport

Ebbe az európai topcsapatba tart Virgil van Dijk

A Liverpool holland sztárjának klubváltását gyakorlatilag tényként kezeli a nemzetközi sajtó.

Kerkez Milos megszólalt azzal kapcsolat-ban, hogy Ukrajna ellenségeként listázták

A magyar válogatott védője elmondta, mit gondol arról, hogy felkerült az „Ukrajna ellenségei” listára.

Bőrrák miatt meg kellett műteni a háromszoros olimpiai bajnokot

Egy rutinvizsgálat után derült ki, hogy baj van.

Kilenc év és 155 győztes meccs után először kapott ki a legenda

Legyőzője öröme sem lehetett ugyanakkor teljes.

Modric az angolok elleni 0–7 után: Húsz év alatt ilyen sz..ul még nem éreztem magam

Fejek hullását követelik a történelmi megaláztatás után Horvátországban.

Mac Allister bosszúból a Liverpool egyik legnagyobb riválisához igazolhat

Nem csitulnak az argentin körüli átigazolási pletykák.

0
0

Bulvár

„Hónapokig nem jöttem rá, mi az a zaj hajnal 3-kor” – Szomszédok, akik mintha a pokolból költöztek volna mellénk

Aki társasházban él, az tudja: időnként elkerülhetetlenül észlelünk valamit a szomszédunk életéből. De van, amikor a helyzet egyszerűen túlmutat az átlagos zajterhelésen – három olvasónk osztotta meg, milyen s

Tilos itt tárolni a WC-papírt a lakásban, akár aranyeret is okozhat

Nem csak az fontos, hogy milyen WC-papírt használsz, hanem még az is, hogyan tárolod.

Nagy kormánybejelentés jött vasárnap délután

Fontos tesztelési szakasz zárult le a Budapest–Belgrád vasútvonalon, amelynek során már olyan körülmények között vizsgálták a rendszer működését, mintha megkezdődött volna a személyszállítás.

Egy vad orgia után halt meg a 30 éves színésznő: az évszázad egyik legnagyobb sztárbotránya robbant ki miatta

Virginia Rappe nevét ma leginkább Hollywood egyik első hatalmas botrányával kapcsolatban emlegetik, pedig tragikus halála előtt modellként, divattervezőként és színésznőként is próbált érvényesülni.

Nagy bejelentést tett Magyar Péter vasárnap délelőtt – hatalmas a Tisza előnye a Fidesz előtt

Újabb közvélemény-kutatási eredményről számolt be Magyar Péter miniszterelnök, aki szerint a Tisza és a Fidesz közötti különbség az elmúlt egy hétben 6 százalékponttal tovább nőtt.

Magyar Péter: Orbán Viktor bedöntötte a börtönben ülő miniszterének eddigi gyenge védekezését

Magyar Péter vasárnapi bejegyzésében azt állította, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök egy nyilatkozatával megcáfolta a letartóztatásban lévő korábbi miniszter, Hankó Balázs eddigi védekezését a 17 milliárd

Kállai Ferencet élete végéig gyötörte, amit a feleségével tett: „Iszonyatos lelkiismeret-furdalásom van”

Október 4-én lenne 101 éves Kállai Ferenc, aki feleségével, Csima Idával hat évtizeden át volt együtt jóban-rosszban, házasságuk azonban nem volt mentes a viharoktól. A színészlegenda nem titkolta, hogy többször

„Nyomorult, véresszájú tempó”: már a gyógyszerészeket is érinti Hankó Balázs letartóztatása

Tombolnak az indulatok az NKA-ügyben héten letartóztatott, volt kulturális és innovációs miniszter miatt a pártjában: miután a tiszás Juhász Áron távozásra szólította fel a Magyar Gyógyszerészi Kamara ...

Akár 140 százalékkal is emelhetik az internet díját

Úgy tűnik, a telekommunikációs cégek nyakló nélkül emelhetik a díjakat, amennyiben időben értesítik az ügyfeleiket.

Azt hitted, idén is megússzuk a havazást? Az extrém El Niño miatt 1950 óta nem látott, kemény tél csaphat le ránk

A meteorológusok szerint egy történelmi léptékű El Niño és a poláris örvény találkozása sosem látott, brutális telet és szélsőséges időjárást hozhat Európába is.

0