A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához
December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.
Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.
A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.
Légüres tér
Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.
Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.
Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.
Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.
A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.
Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van
Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.
Fájó pont
A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.
Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.
Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.
A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.
A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.
A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.
Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.
Sok millió euró
Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.
Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.
Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.
Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.
Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.
A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.
A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.
Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között
a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;
18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;
közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;
majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.
Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.
Flourish logoA Flourish chart
Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.
Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,
az NKFI 3,2 millió,
a Corvinus 2,55 millió euróhoz,
a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,
a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.
A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.
Feltétel az autonómia helyreállítása
Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.
„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”
forrás: g7.hu
hírek innen, onnan
Magyar Péter darázsfészekbe nyúlt, a sógora felkérése a jelek szerint már túl sok lett volna
A szakmai érveken túlmutatott a politikai üzenet – kommentálta Virág Andrea, hogy az új miniszterelnök húgának a férje mégsem lesz a...
Választás után újratervezés jöhet a cégek életében
A választásokat követő időszak és a májustól várható gazdasági élénkülés új helyzet elé állíthatja a magyar kis- és...
Az első R-Go gidaként mindenki elalélt káprázatos szépségétől: 62 évesen, ősz hajjal felismernéd?
Clavier Charlotte volt az első R-Go gida, 62 évesen ősz hajjal készített szelfit magáról, és ma is gyönyörű.
A ZTE kupagyőztes edzője rávilágított, nem minden szól a Fradi mellett a döntőben
2023-ban a ZTE-vel nyert kupát Boér Gábor, most a meccse után a tévéből figyeli a ZTE–FTC Magyar Kupa-finálét.
Súlyos. Azonnal nézd meg: izomgörcsöt és zsibbadást okozhat ez a vitamin, ha nem jól szeded
A kalciumhiányról sokan még mindig csak a csontok kapcsán gondolkodnak, pedig a szervezet jóval több ponton jelezhet.
Eljött a rendszerváltás napja, ma hivatalosan vége az Orbán-korszaknak Magyarországon
Délelőtt 10 órakor ül össze az új Országgyűlés alakuló ülése, Magyar Pétert délután 3 körül választhatják meg miniszterelnöknek.
3 napos előrejelzés: Hétvégén még csak záporok, hétfőtől viszont fordulat várható
Először északnyugati, hétfőn pedig már délnyugati szél hoz változást.
Leáldozott a balerinának: ez a lábbeli lesz a nyár legnagyobb trendje, le sem lehet majd robbantani a nők lábáról
Van egy cipőtrend, amely csendben, mégis ellenállhatatlanul átvette a loaferek és balerinák helyét idén nyáron: a halászszandál. A...
Ennyi év után kellene lecserélni a klímát, és ennek fontos oka van
Sokan hihetik azt, hogy egy klíma az életünk végéig vígan kiszolgál minket, de már most sem jó, ha nagyon régi faját használunk.
Buli után a takarítás: leszámolástól retteg a NER
Könnyen lehet, hogy Balásy Gyula egy vádalkunak ágyazott meg. Podcast.
Riasztó El Niño kavarog – a lényeg számokban
Az El Niño tetőzése őszre és a 2026–2027-es télre várható. Térségünkben pokoli hőségre és szárazságra van kilátás.
Robert Fico Moszkvába utazott, Putyinnal is találkozik majd
Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken elutazott Moszkvába a hétvégén tartandó győzelem napi ünnepségekre, az orosz fővárosban...
Sport
Gesztust tehet a Liverpool Szoboszlainak, így tartanák Angliában
Szoboszlai Dominik újabb lépést tehet az álma felé.
Szoboszlai kimondta, amit Liverpoolban mindenki gondol Arne Slotról
A magyar középpályás friss interjújában válaszolt az őt ért kritikákra is.
Szoboszlaiéknak rossz, Tóth Alexéknek viszont jó hír, ami csütörtök este történt az Európa-ligában
Az angol futballra komoly hatással van az Aston Villa döntőbe jutása az El-ben.
Valverde szerint nem azért kellett kórházba mennie, mert Tchouaméni megverte
Közleményt adott ki a Real Madrid futballistája.
Tóth Alex elmondta, mi a legnagyobb különbség az NB I és a Premier League között
Nyilván óriási a különbség a két liga között, Tóth Alex kiemelte, hogy mi volt számára a legnehezebb.
„Egész nap nem ettem semmit, majd esőkabátban szaunáztam, és majdnem elájultam”
Szaftos sztorit osztott meg a visszavonuló Niklas Süle.
Szoboszlai: Liverpool? Real? - "Ha egy játékos Madridba akar menni, akkor menjen, de..."
Liverpoolban már kapitányként tekintenek Szoboszlai Dominikra? – legenda állt ki a magyar klasszis mellett, de a szerződése körül egyre nagyobb a kérdőjel
NB I: Révész magyar edzőre cserélheti le magát - ők lehetnek a jelöltek
Révész Attila több hazai szakemberrel is tárgyal a vezetőedzői poszt kapcsán.
A BL-döntők történetének leggyorsabb gólja után jött a legfájdalmasabb pofon
Több szempontból is a legek döntője volt a 2005-ös.
Újraélesztés Újpesten: A játékosok és a stáb is beszállt - fotók
Rendhagyó napot tartottak a Szusza Ferenc Stadionban.
Visszatért és hatodik olimpiájára készül Hosszú Katinka legendás riválisa
Párizsban még két aranyérmet szerzett 50 és 100 gyorson a svéd világklasszis.
A Barcát is érdekli a PSG mellőzött szélsője, büntetést kaptak az összebalhézó Real-sztárok - külföldi körkép
Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb pénteki hírek a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási piacon.
Bulvár
Államtitkári posztot kap a Tisza-kormányban az egyik legelismertebb gyermekvédelmi szakember
A Szociális- és Családügyi Minisztériumban külön államtitkár felel majd a gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyekért. A posztot Gyurkó Szilvia töltheti be.
Szörnyű hírt kaptunk. Elhunyt az egykori miniszterelnök
87 éves korában meghalt Rajko Kasagić, a boszniai szerb politikai élet meghatározó alakja, aki 1995 és 1996 között a Republika Srpska miniszterelnökeként vezette a boszniai szerb kormányt.
Ebben a pillanatban kaptuk a megrázó hírt: kómában fekszik az ismert énekesnő
Sajtóinformációk szerint a 74 éves Bonnie Tyler mesterséges kómában van, miután állapota rosszabbodott a Portugáliában végrehajtott sürgősségi bélműtétet követően.
„A Hősök tere közepén fogom ki****ni a s**ged” - Molnár Anikó kiakadt az őt betámadó rajongójára
Az OnlyFans-modell sértő megjegyzést kapott közösségi oldalán, amire a tőle megszokott módon válaszolt. Molnár Anikó megindokolta, hogy miért láthatók ráncok a nyakán.
Összehasonlították Magyar Péter és Orbán Viktor fogadtatását Rómában, meglepő dolgokra derült fény a testbeszéd kapcsán
Az európai politika színpadán a szimbolikus gesztusok gyakran fontosabbak, mint a hivatalos közlemények.
Ez lesz a Tisza adóprogramjának első lépése?
A Tisza-kormány kiszámíthatóbb adópolitikát ígért, melynek elemei közül elsőként az alacsonyabb jövedelműek adójóváírását vezethetik be, ám tekintettel a várható 300-500 milliárd forintos költségvetési h
Nincs többé ködösítés, Bóka János mondta ki az igazságot a Tisza Párt sikeréről és a Fidesz legnagyobb hibáiról
A Fidesz egyik legfontosabb embere mondta ki az igazságot a Tisza Párt sikeréről.
Több mint 1 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek a konspiratívan működő Bács-Kiskun vármegyei céghálózat
A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság pénzügyi nyomozói egy főként Bács-Kiskun vármegyében konspiratívan működő bűnös céghálózatot számoltak fel, egy összehangolt intézkedéssorozat alkalmával.
Az Orbán-kormányok ékköve volt, ezt kezdheti vele a Tisza
A tao-rendszer múltja és jövője.
Nemzetközi vadászat indult Pócs János ellen, már a rokonai sincsenek biztonságban? Érdekes bejegyzés tűnt fel a közösségi médiában
Egy online kereskedelmi platform felhasználója érdekes üzenetet kapott.
200 ezer forintot kapsz, ha van ilyen igazolásod
Egyes betegségek esetén igénybe vehetünk adóalap-kedvezményt. Mutatjuk, mi kell hozzá.
„Élő fal” húzódik majd a Parlamentben a Tisza- és a Fidesz-frakció között
Kialakult az Országgyűlés új ülésrendje: az a szokás nem változott, hogy a kormányzó párt tölti fel a székeket jobb felől, viszont a Fidesz és a Tisza Párt frakciója között egyfajta „pufferzóna” jött létr
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Tatabányát is érinti a vonatok késése
- Győrben is adományoztak a rászorulóknak
- Most Ön is segíthet a győri értelmi sérült gyerekeken!
- Győrnél az M1-es felhajtónál ütközött két kocsi az M85-ös körforgalomban
- Tilos látogatni a győri kardiológiát bizonytalan ideig
- Eltűnt a 15 éves győri fiú, Bence
- Toborzás az Egészség-Piacon, Győrben
- Elindultak az M1-es autópálya Hegyeshalom felé vezető oldalán a teljes körű felújítási munkák
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
