Gyõrinapilap » Közélet » A város sokat kapott a barokktól

A város sokat kapott a barokktól

Főúri pompa és varázslat Győrben

A hagyományos hétvégi barokk esküvőre, a barokk varázsát felelevenítő győri eseménysorozat fénypontjára még egy olyan házaspár is jelentkezett, amelyik 25-ik házassági évfordulóját szerette volna megünnepelni barokk ceremónia szerint.


A választás ugyan nem rájuk esett, érdeklődésük mégis jelzés értékű: azt mutatja, hogy évről évre mind szélesebb körben figyelnek fel arra a győri törekvésre, amellyel a város "felkarolja", tovább élteti az évszázados hagyományokat.

A tradíció életben tartásához persze az sem elhanyagolható tényező, hogy a házasságkötésre magukat elszánó párok is mind többen jelentkeznek, hiszen menyasszony és vőlegény nélkül elmaradna a pompás látványosság. Igaz ugyan, hogy a koreográfiában sok minden színpadi játék, varázslat, maga a holtodiglan-holtomiglan kimondása azonban " véresen" komoly.

Előtte viszont történik még egy s más.

- Az esküvő előestéjén a vőlegény szerenáddal köszönti a menyasszonyt. Másnap 150 tagú, barokk ruhás násznép kíséri a fiatalok hintóját a belvároson át az esküvő színhelyére, a Víziszínpadra. Ott kérnek áldást szüleiktől, majd örök hűséget esküsznek egymásnak a főúri pompát idéző környezetben - ismertette a koreográfiát az ötletgazda Keglovich Ferencné az MTI-Pressnek.

Elmondása szerint nem kétséges, hogy valamiféle varázslat rabul ejti a szertartás láttán a nézőket, akik ilyenkor egy kicsit maguk is úgy érezhetik, hogy egy letűnt kor életformájának a részesei. Hasonlóképpen élik át a történéseket az esküvőjükre készülő fiatalok és az örömszülők is. Valamennyien barokk ruhában pompáznak, sőt még bizonyos gyakorlásnak, bepróbálásnak is alávetik magukat, hogy a nagyérdemű jelenlétében minden zökkenők nélkül menjen. Tavaly 18 ezren voltak kíváncsiak a kivételes látványosságra. Még a határon túlról is érkezett népes vendégsereg a menyasszonnyal és a vőlegénnyel együtt, akik a szlovákiai Királyhelmecről jöttek barokk módra esküdni.

Az idén huszonéves móri fiatalokra esett a választás. A menyasszony Győrött jár főiskolára, kötődése emiatt szoros a városhoz. Kétszázötven jelentkező közül választották ki őket a szervezők. Az önjelölteknek egyébként több feltételnek kell megfelelniük. Aki túl van a negyvenen, netán van felesége vagy férje, az esélytelen. A szerencsés kiválasztottak viszont akár évek elteltével is örömmel látogatnak el a Rába-parti városba: ilyen visszajáró az a házaspár, amelyik néhány hónapos ikreivel jön a hétvégi eseményre.

 

Tisztelni az örökséget

- Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen Győr vállalta fel a barokk tradíciók felelevenítését. Minden bizonnyal azért, mert a város sokat kapott a barokktól - summázta tömören álláspontját Winkler Gábor Ybl-díjas építész, egyetemi tanár.

Mint a professzor kifejtette, Győr a barokk korban vált európai értelemben igazi várossá. A török megszállás alól felszabadult város igazából a XVII. században nyerte el mai jellegét. Maga a városszerkezet is ekkor vált szabályossá, igazán komponálttá. A település fontos pontjait szobrokkal jelölték meg. Ilyen "fontos helyre" került a Széchenyi téri Mária szobor, a Frigyládaszekrény vagy a Káptalandombon Szent Mihály szobra. Számtalan templom épült, ezek adják máig a város gazdag és mozgalmas sziluettjét.

- A település szerkezetét e kor olyan mértékben meghatározta, hogy számunkra sincs más lehetőség, csak tisztelni és továbbfolytatni ezt az örökséget - hangsúlyozta Winkler Gábor.

Megítélése szerint a barokk épületek egyedi értéke a hazai barokk átlaga fölé emeli Győrt. A templomépítészetben a Szent Ignác templom Róma első barokk templomainak mozgalmasságát követi, belső terében a való világ és a túlvilág egyesül. A karmelita templom a XVIII. század remeke: belső terének lendületét merész kupolája biztosítja. A festészet és szobrászat is ennek az egységes, mozgalmas világnak a bemutatására vállalkozott. Győrben a legjobb európai festők és szobrászok alkotásaival találkozunk. A Szent Ignác templomot többek között a híres osztrák művész, Paul Troger díszítette, a gótikus templomból lendületes, monumentális térré átformált bazilikát pedig az ugyancsak osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch képei teszik gazdaggá. De a barokk polgári építészetet is ugyanez a kivételes igényesség és magas művészi minőség jellemzi.

Winkler Gábor utalt arra, hogy a barokk művészetet a XIX. században kevésbé értékelték: az építészet eltévelyedésének, felesleges "két évszázadának" tekintették, és csak a XIX. század legvégén figyeltek fel értékeire.

- Sokan ma is idegenkednek ettől a stílustól, hangoskodónak, túldíszítettnek, dagályosnak találják. Holott a barokk művészet lényegét elsősorban nem a részletekben kell keresni. A győri barokk időszaka a tudomány szédületes fejlődésével esik egybe. A barokk kor tudósai fedezték fel, hogy a körülöttünk lévő világban minden mindennel összefügg, létét pedig az állandó mozgás biztosítja. A barokk kor művészetének legfontosabb üzenete ennek a világképnek a leképezése, megjelenítése. Nem csoda, hogy a barokk bölcsőjében, Rómában a XVII. században a városépítészet területén született meg az új kifejezésmód igénye. De így volt ez Győrben is - magyarázta a tudós. - Manapság vannak, akik megkérdőjelezik, hogy tényleg barokk város-e Győr. Annyiban igazuk van, hogy nem egy barokk házat az idők folyamán átalakítottak, lebontottak. Eltűnt a Fehérvári kapu és a ferencesek barokk temploma, elvesztette barokk sisakját a püspökvár. A város szerkezetének egésze azonban mindig is barokk marad. Egységével, mozgalmasságával, művészi teljességével a XVII-XVIII. század hangulatát közvetíti, a kor dinamikáját számunkra is átélhetővé teszi.

 

forrás:mti







Szóljon hozzá elsőként! »




Mire számít, milyen év vár Önre 2012-ben?





Igazán nyomda


Manapság, hogy az elektronika egyre inkább perifériára szorítja a régi mechanikus technológiákat, talán már nem is emlékszünk, micsoda...